A vártnál magasabb, 8,3%-os februári inflációt mélyebben vizsgálva sem lesz derűsebb a kép a hazai árfolyamatokról - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból és értékeléséből. A drágulás a termékek egyre szélesebb körét érinti, az alternatív inflációs mutatók is száguldanak.
Az előző negyedévhez képest (szezonálisan és munkanap hatással kiigazítottan) 2%-kal nőtt a magyar gazdaság 2021 utolsó három hónapjában - jelentette a KSH. A friss szám egy hajszállal kisebb az előzetesen közölt, és akkor nagy pozitív meglepetést okozó 2,1%-os adatnál. Az éves alapon számolt GDP-növekedés (szintén szezonálisan és munkanap hatással kiigazítottan) a negyedik negyedévben 7,1% volt (ez nem változott az előzetes közléshez képest), a bővülés első számú húzóereje a lakossági fogyasztás volt. A magyar gazdaság tavaly ledolgozta a koronavírus-válság által okozott előző évi visszaesését, összességében a két év teljesítményét kisimítva olyan, mintha a GDP 1-1 százalékkal nőtt volna a magyar gazdaság.
Az elmúlt ezer év legjobb tíz éves szakaszán vagyunk túl, legalábbis sosem volt korábban ekkora gazdasági hátszele Magyarországnak - írja blogjában Zsiday Viktor befektetési szakember.
A költségvetési tartalékok feléléséről, a kiigazítások szükségességéről beszélt interjújában Csaba László. A közgazdász professzor szerint sokat javíthat a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, ha rendezzük kapcsolatainkat az európai közösséggel.
Az idei év az inflációról és az annak leszorítására tett törekvésekről fog szólni - vélik az Equilor Befektetési Zrt szakértői. A befektetések piacán ez azt jelentheti, hogy a növekedési részvényekről az értékalapúak felé tolódik a kereslet, illetve népszerűbbé válnak az inflációkövető állampapírok.
A hazai gazdaságpolitikának változnia kell, hogy az inflációs motorok hűljenek, államháztartási hiány csökkentésre van szükség - mondta Surányi György a Népszavának adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint A választások után - annak eredményétől függetlenül - irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal haladta meg előző negyedévi szintet. Az egy évvel korábbi (koronavírustól sújtott, mély bázist jelentő) teljesítményhez képest 6,1%-os a GDP-növekedés. A fő adatok megegyeznek az előzetes becsléskor közölt számokkal, ma viszont már láthatjuk, hogy mely szektorok felelnek azért, hogy a bővülés üteme elmaradt a várakozásoktól.
Varga Mihály pénzügyminiszter parlamenti meghallgatása során elmondta, hogy bár az idei válság súlyosabb volt, mint a 10 évvel ezelőtti, ezúttal nem kellett az IMF segítségét kérni - derül ki az MTI tudósításából.
Idén dinamikusan növekszik a magyar gazdaság, és jövőre is 5% feletti lehet a dinamika az Európai Bizottság őszi prognózisa szerint. A globális értékláncok problémái ellenére Magyarország gazdasága érdemben bővülhet, amit a gazdaságpolitikai ösztönzők tartanak magas szinten. Azonban nemcsak a gazdasági növekedés lesz magas, hanem az infláció is. Az állami költekezés hatására mind a költségvetési hiány, mind az államadósság csak lassan csökken.
A második negyedévben 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság a január-márciusi időszakhoz képest, miközben az előző év azonos időszakához viszonyítva szezonálisan igazítva 17,7%-kal növekedett - derült ki a KSH részletes GDP-adataiból. A részletes adatközlés megerősítette az előzetes becslést. A növekedéshez érdemben hozzájárult az ipar, a szolgáltató szektor, valamint az építőipar is. A növekedési adat megerősíti, hogy a magyar gazdaság gyorsan lábal ki a válságból és a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott. A következő időszakban már várhatóan érdemben lassabb lesz a növekedés üteme, mint most, hiszen a második negyedévet a bázishatás is segítette (a koronavírus-válság a tavalyi ugyanezen időszakot érintette leginkább), ugyanakkor a GDP továbbra is érdemben növekedhet.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 2,7%-kal múlta felül az első negyedéveset. A GDP 17,9%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-válság első sokkja óriási leállásokat eredményezett a hazai gazdaságban. Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 2%-os, éves összevetésben pedig 17,2%-os lesz a gazdasági bővülés. Vagyis a gazdaság még annál is dinamikusabban bővült, mint amire a szakértők számítottak.
Az elveszített munkahelyek pótlása kulcskérdés a világjárvány gazdasági hatásainak kezelésében - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a Knapp Hungary Kft. közel hatmilliárd forintos, 1,4 milliárd forint kormányzati támogatással megvalósuló beruházását bejelentő sajtótájékoztatón kedden a Veszprém megyei Nemesvámoson.
A magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origo-nak adott interjújában. Varga Mihály beszélt a megugró áremelkedésről is, a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos. Ebből kifolyólag novemberben valószínűleg újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik. A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen azt nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is.
A minimálbér tervezett emelése számos vállalkozás számára a véget jelenti majd – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Gulyás József, a Joint Venture Szövetség kijelölt ügyvezetője alelnöke, a szervezet KKV Bizottsága elnöke.
A több, mint 1 éve tartó Covid-időszakon túl már látszódik a fény az alagút végén. Egyre nagyobb mértéket ölt az átoltottság itthon, a kormányzati bejelentések a nyitási intézkedésekről szólnak és az EU-n belül is zajlik a lakosság oltása. Bár még bizonytalan, hogy lesznek-e további hullámok, illetve megjelennek-e újabb mutánsok, lassan, de biztosan visszarendeződik az életünk és a gazdaság a normális kerékvágásba. Kérdés ugyanakkor az, hogyan hat majd ez a visszarendeződés az egyes ágazatokra, mikor és milyen gyorsan találnak majd vissza a Covid előtti teljesítményükhöz.
Áprilisban 4 millió 559 ezer foglalkoztatottat számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 57 ezer fős csökkenés az előző hónaphoz képest. Az egy évvel ezelőtti beszakadáshoz képest nincs túl sok információtartalma az adatnak, de a válság előtti szinthez viszonyítva (2019 április) 80 ezer fővel dolgoznak kevesebben. A koronavírus-járvány harmadik hullámában tehát úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet kissé romlott, az előző hónaphoz és a válság előttihez képest a dolgozók száma alacsonyabb.
„A magyar gazdaság az idei első negyedévben is visszaesett.” „A magyar gazdaság olyan jól teljesít, hogy hamarosan 10% feletti növekedést látunk tőle.” Íme, két szélsőséges vélemény a tegnap megjelent GDP-adatok kapcsán, amelyek szépen mutatják, hogy 30 év piacgazdaság után is milyen bizonytalanul, rosszul (és nem egy esetben bizonyára elfogultan, szándékosan torzítva) tudja interpretálni a hazai média a gazdasági folyamatokat. A fenti két megállapítás ugyanis egyformán hamis.
2021 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 1,9%-kal haladta meg az előző negyedévit. Mindez óriási meglepetés, hiszen előzetesen arra lehetett számítani, hogy a második és (részben) harmadik járványhullám korlátozó intézkedéseinek hatására a bruttó hazai termék (GDP) csökkenni fog az év első három hónapjában.
Az idei első negyedévben a kornavírus-járvány hullámai miatt bevezetett korlátozások hatására újra zsugorodhatott a magyar gazdaság - vélik a holnap megjelenő GDP-adat előtt a piaci szakértők. Az előrejelzések alapján az előző negyedévhez képest 0,3%-os lehetett a visszaesés, és így éves összevetésben sem javult tovább a helyzet. A fő kérdés, hogy a gazdaság mennyire tudott alkalmazkodni a lezárásokhoz.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában, és a növekedés üteme jövőre elérheti a 6 százalékot, bár a magyar hazai össztermék (GDP) értéke valószínűleg még 2022-ben is valamelyest elmarad a járvány előtti szinttől.
Izgalmakban most sincs hiány.
Cikkünk folyamatosan frissül.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Ezen a szigszalag már nem fog segíteni.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
